A Matricula-Historia-online szolgáltatás több mint kétmillió digitális képfelvételre épül, melyek az elmúlt másfél évtizedben készültek a főegyházmegye 1945 előtti alapítású plébániáinak anyakönyveiről és kéziratos köteteiről, valamint a helyhez kapcsolódó központi levéltári forrásainkról. Természetesen igyekeztünk megkönnyíteni az eligazodást a fájlok tengerében, erre egyrészt precíz fájl-elnevezésekkel (a fájlnevek őrzik a forrás megnevezését-jelzetét), másrészt egységes, tematikus könyvtárszerkezet kialakításával törekedtünk. A képanyag elsősorban plébániánként (településenként) rendeződik, ezen belül két fő csoportja az anyakönyvek (Matricula) és a helytörténeti kötetek (Historia) állománya.
A Matricula-Historia-online tartalmáról az alábbi linkeken tájékozódhat:
A digitalizált tartalom rövid, áttekintő táblázatban (plébániánként egy-egy sorban összegezve)
A digitalizált tartalom részletes áttekintő táblázatban (dokumentumonként ismertetve)
A digitalizált tartalom és a plébániák áttekintése térképen
Az egységes könyvtárszerkezet, a plébániák képanyagának tematikus struktúrája a következő:
Anyakonyv_Matricula\ - a plébánia anyakönyvi anyaga
K,E,M_Bapt_Cop_Def\ - kereszteltek (1920-ig), egybekeltek (1950-ig) és meghaltak (1980-ig) anyakönyvei, a klasszikus értelemben vett anyakönyvek
Mutato_Index\ - az anyakönyvi mutatók, ún. indexek kötetei
Vegyes_Diversa\ - egyéb anyakönyvek (bérmálási-, katonai-, megtértek-áttértek anyakönyve stb.), ide helyeztük el az anyakönyvekkel kapcsolatos hivatali levelezés (anyakönyvi javítások, felmentések aktáinak) képeit is:
Vegyes_Diversa\Anyakonyvi-javitas_Correctio és Vegyes_Diversa\Felmentes_Dispensatio az 186-1920 közötti időszakból
Historia (Kotet_Volumen)\ - a plébánia válogatott, helytörténeti kéziratos-kötetes anyaga, a kezdetektől 1950-ig közölve
Alapitvanyi-iratok_Fundationes\ Alapítványi iratok, 1867-1944
Altalanos-iratok_Mixta-documenta\ Az érseki hivatal és a plébániák általános levelezése, 1867-1945
Epites-felszereles_Constructio-renovatio-supellex\ plébániák 1945 előtti, építéssel és egyházi felszerelésekkel kapcsolatos iratai
Egyhazkozseg_iskolaszek__Parochia_Schola\ - iskolaszéki, képviselőtestületi jegyzőkönyvek
Egyhazlatogatas__Visitatio_Canonica\ - egyházlátogatási jegyzőkönyvek
Espereskeruleti__Districtualia\ - espereskerületi tanácskozmányok jegyzőkönyvei
Leirat_korlevel__Intimata_Currentales\ - királyi és helytartótanácsi leiratok, egyházmegyei körlevelek átírásai
Nepesseg_osszeiras__Status_animarum\ - lélekösszeírás, családkönyv, iskolakötelesek, választói névjegyzék, plébániák feudális kori összeírásai stb.
Peres-iratok_Processualis\ szentszéki peres iratok a feudális korból
Tarsulat_egyesulet__Consociatio_Confraternitas_Sodalitas\ - a plébánián működő egyesületek jegyzőkönyvei és törzskönyvei
Tortenetiras_Historia_domus\ - a Historia Domusok mellett időnként egyéb történeti feljegyzéseket is tartalmaz
Vegyes_Diversa\ - a fentiekhez be nem sorolható, vegyes tárgyú dokumentumok
A digitalizált dokumentumok listája egy terjedelmes táblázatba rendezve, részleteiben is áttekinthető-böngészhető, az itt szereplő kötetszámok (levéltári jelzet után szereplő vol_+szám) egyben a dokumentumok azonosítását is segítik, mivel ezek a számok a dokumentum képeit tartalmazó könyvtárak elnevezésében is szerepelnek. A táblázat így a képnéző szolgáltatással együtt is használható, összevethető.
A 2025-ben megújult KFL-online szolgáltatás közel 180 ezer képfelvételre épül, és főként levéltárunk kéziratos köteteit (protokollumok/jegyzőkönyvek, iktatók-mutatók), valamint a tétel- és darabszinten nyilvántartott iratokat tartalmazza. Célunk a kutatások szempontjából alapvető fontosságú irattári segédletek és a kiemelkedő forrásértékű, gyakran használt iratok digitális elérhetőségének biztosítása volt.
A közzé tett forrásokról egy több ezer soros Excel-tábla is készült, melyet e-kutatóink figyelmébe ajánlunk, és pdf-változatát letölthetővé tettük honlapunkon: KFL-online_leiras_2025_web
(A táblázat tartalmát a jövőben adatbázis formájában is szeretnénk elérhetővé, könnyebben használhatóvá tenni.)
A tartalom áttekintése a főbb állományokat ismertető szövegekkel az alábbiakban olvasható (levéltárunk fondjegyzékének megfelelő sorrendben, jelzetekkel):
KFL.I. Kalocsai Érseki Levéltár
KFL.I.1.e.A. Konzisztóriumi (szentszéki) jegyzőkönyvek, Érseki Hivatal iktatókönyvei, 1733-1957
123 kötet, 31481 képfelvétel
Az 1860-as évekig a konzisztórium, az érseki főszentszék volt az egyházmegye igazgatásának, a hivatali ügyek intézésének legfontosabb fóruma. Később ebből a testületből vált ki az adminisztratív-egyházkormányzati teendőket ellátó Érseki Hivatal, az iskolaügyeket kezelő Főtanfelügyelőség, valamint a Szentszéki bíróság is. A kiterjedt hatáskörrel rendelkező konzisztórium ülésein általában a Főkáptalan tagjai, a kanonokok, ill. a hivatali-adminisztratív teendőket ellátó személyzet vett részt. Az ülésekről jegyzőkönyv (protokollum) is készült, mely tartalmazta a tárgyalt ügyek rövid összefoglalását, az előterjesztés és a döntés-elintézés ismertetését. Az 1860-as évektől a régi testületi jegyzőkönyvek helyett a továbbiakban már iktatókönyveket vezettek, így tették lehetővé az egyre gyarapodó levelezés használatát. A régi protokollumok (jegyzőkönyvek), majd a különféle hivatalok iktatói-mutatói az ügyek áttekintésének ma is megkerülhetetlen forrásai, a kutatások fontos segédletei.
mappa-név: KFL-I-1-e_A_Szentszeki-erseki_jegyzokonyvek-iktatok_1733-1957\
KFL.I.1.e.B. Kimenő iratok, főpapi funkciók jegyzőkönyvei, papi eskük (Protocollum Expeditionum, Prot. Functionum Episcopalium, Juramentum Parochorum), 1734-1989
26 kötet, 4024 képfelvétel
Míg a beérkező ügyek tárgyalását, előterjesztését és a döntéshozatalt a konzisztóriumi (szentszéki) protokollumok tartalmazták, a kimenő (elküldött) iratokat, rendelkezéseket, valamint a főpapi tevékenységek, funkciók (szentelések, áldások, bérmálások stb.) dokumentálását külön jegyzőkönyvekben végezték. Az itt található feljegyzések többek között az egyházi rendek felvételére, a különféle felszerelések használatba vételére, a szakrális terek, épületek-berendezések felszentelésére vonatkozó kutatások nélkülözhetetlen forrásai.
mappa-név: KFL-I-1-e_B_Kimeno-iratok_fopapi-funkciok_1734-1989\
KFL.I.1.e.C. Leiratok jegyzőkönyvei (Protocollum Intimatorum), 1724-1848
11 kötet, 1559 képfelvétel
A helytartótanács, a királyi kormányszervek beérkező rendelkezéseit külön jegyzőkönyvekben vezették, így született a feudális kori leiratok ún. "intimata" sorozata, benne az állami egyházpolitika alakulásának-gyakorlatának fontos dokumentumaival.
mappa-név: KFL-I-1-e_C_Leiratok-jegyzokonyvei_1724-1848\
KFL.I.1.e.D. Segédkönyvek (Indices), 1733-1932
20 kötet, 1826 képfelvétel
A segédkönyvek egykor az adminisztrációs, hivatali munkát segítették, e célból különféle formulákat (fogalmazási mintákat) rögzítettek, ill. tárgy- és névmutatókat, áttekintő iratjegyzékeket készítettek.
mappa-név: KFL-I-1-e_D_Segedkonyvek-Indices_1733-1932\
KFL.I.1.e.E. Vegyes kötetek (Varia), 1733-1951
42 kötet, 4082 képfelvétel
A vegyes kötetek sorában a fontos egyházkormányzati ügyek (pl. főpapi vizitációk, egyházlátogatások, egyházmegyei zsinatok jegyzőkönyvei, plébániák jövedelmének összeírása stb.) mellett időnként vármegyei ügyek, ill. más egyházmegyékből tovább hozott dokumentumok (pl. korábbi püspöki tevékenység jegyzőkönyvei) is előfordulnak.
mappa-név: KFL-I-1-e_E_Vegyes-Varia_1733-1951\
KFL.I.2.d. Kalocsai Érseki Főszentszék bírósági jegyzőkönyvei, iktatói, 1777-1929
29 kötet, 5912 képfelvétel
A konzisztóriumban kezdetben a főegyházmegye valamennyi ügyét intézték, a 18. sz. utolsó harmadában kezdték megkülönböztetni a bírósági tárgyalást és döntést igénylő ügyeket külön jegyzőkönyvek (protocollum judicialium, protocollum notariale) vezetésével. A Kalocsai Érseki Főszentszék önálló hivatallá 1868-ban vált, ekkortól saját tisztviselői voltak (korábban a helynöki hivatal személyzete szolgálta ki). A szentszéki jegyző ekkortól kezdve már valóban csak a bíróság jegyzője volt, tevékenysége a bírósági ügyek előkészítésére, dokumentálására, valamint a szentszéki perek anyagának őrzésére, irattári kezelésére terjedt ki. A protokollumok (jegyzőkönyvek) és a későbbi iktatók a bírósági ügyek áttekintésének legfontosabb segédletei.
mappa-név: KFL-I-2-d_Kalocsai-Erseki-Foszentszek_jkvek-iktatok_1777-1929\
KFL.I.3.e. Kalocsai Főegyházmegyei Tanfelügyelőség kötetei (jegyzőkönyvek, iktatók, vegyes kötetek), 1858-1952
25 kötet, 4314 képfelvétel
A Főegyházmegyei Tanfelügyelőség önálló hivatalként 1873-tól működött, de az iskolai ügyek megkülönböztetését, külön dokumentálását már másfél évtizeddel korábban megkezdték. A főtanfelügyelőség feladata volt a folyamatos kapcsolattartás az egyházmegye iskoláival, foglalkozott a tanítók személyi ügyeivel, illetményével, nyugdíjával stb. A főtanfelügyelő rendszeresen látogatta a katolikus oktatási intézményeket, vizsgálta a törvényi és egyházmegyei előírások teljesítését. Figyelemmel kísérte a továbbképzést szolgáló tankerületi értekezleteket és a tanítókat összefogó egyesületek tevékenységét. A főtanfelügyelőség 1948-ig, az egyházi iskolák államosításáig fogta össze az egyházmegye tanintézményeit, majd 1948-1952 között Hitoktatási Főfelügyelőségként működött tovább. Elsősorban a népiskolák ügyeivel foglalkozott, de kisebb mennyiségben közép- és felsőfokú oktatási intézményeket is kezelt.
mappa-név: KFL-I-3-e_Fotanfelugyeloseg-kotetek_1858-1952\
KFL.II. Kalocsai Főszékeskáptalani Levéltár
KFL.II.1.a. Főkáptalani jegyzőkönyvek digitalizált kötetei, 1747-1952
37 kötet, 6223 képfelvétel
A káptalan legfontosabb testületi döntései a kanonokok kb. heti rendszerességgel tartott ülésein születtek. Az itt tárgyalt ügyeket, s azok elintézési módját kezdettől fogva jegyzőkönyvekbe vezették. A részletes bejegyzések egyrészt alapvető eligazítást adtak a káptalan tevékenységéről, másrészt az iktatást is pótolták, ill. hosszú időn át helyettesítették az iratkezelésében. A káptalan 1832-ben kapott birtokainak, önálló gazdálkodásának következményeként érthető módon megszaporodtak a gazdasági jellegű tennivalók, melyek intézésére ekkortól külön gazdasági üléseket tartottak. Így született meg az általános jegyzőkönyvekkel párhuzamosan, külön könyvekben vezetett gazdasági jegyzőkönyvek sorozata.
mappa-név: KFL-II-1-a_Fokaptalani-jkvek_1747-1973\
KFL.II.4.a. Hiteleshelyi jegyzőkönyvek digitalizált kötetei, 1745-1852
11 kötet, 1839 képfelvétel
A hiteleshelyi protokollumok, azaz jegyzőkönyvek sorát a főkáptalani levéltárban elhelyezett köziratok kezelésével kapcsolatos följegyzések alkotják, melyek a főkáptalani hiteleshely újkori működésének rendszeressé válásától, 1745-től kezdődően maradtak fenn. A jegyzőkönyvek az okiratokat a tárgyalás időrendjében közlik, és az érdekelt (érintett, ill. kérelmező) természetes vagy jogi személyek neve a margón szerepel. A protokollumok mellett rendelkezésünkre áll egy modern mutató-jegyzék is, amely 1745 és 1852 közötti bejegyzések rövid magyar kivonatát tartalmazza időrendben.
mappa-név: KFL-II-4-a_Hiteleshelyi-jkvek_1745-1852\
KFL.II.4.b. Hiteleshelyi iratok, okmányok A-H sorozatokban, 1737-1872
1073 tétel, 5660 képfelvétel
A hiteleshelyek 1872-ig tulajdonképpen az addig hiányzó közjegyzői hivatali tevékenységet pótolták, és közben közérdekű, jogbiztosító iratokat kezeltek. A hiteleshelyi tevékenység során Kalocsán a következő tárgysorozatokat hozták létre:
A: Titlakozások, ellentmondások és visszavonások. Az iratanyagot alkotó oklevelek elsősorban birtokjogi ügyekkel kapcsolatosak, de kiterjednek a magánjog egyéb területeire, így pl. családjogi ügyekre is.
B: Birtokbaiktató parancsok és a birtokátadások jelentései
C: A káptalanhoz intézett megkerestető parancsok (információk, hiteles másolatok kiadása a levéltár anyagából)
D: Vallató parancsok (királyi megbízásból végzett hivatalos vizsgálatok, jelentések)
E: A káptalan előtt tett vallomások (adásvételek, birtokcserék, birtokjogok, ingóságok és ingatlanok értékesítésének bejegyzése)
F: Testimoniales, nemesi bizonyságlevelek, címeres-levelek és ezek másolatai
G: A káptalan közreműködésével keletkezett különböző iratok (egyezségek, szerződések, ügyvédvallások, meghatalmazások, alapítólevelek stb.)
H: Testamenta, a káptalannál letétbe helyezett végrendeletek
mappa-név: KFL-II-4-b_Hiteleshelyi-iratok_1737-1872\
KFL.II.4.c. Hiteleshelyi elenchusok, segédkönyvek (iratjegyzék, mutatók), évkör megjelölés nélkül (19.sz.)
1 kötet, 123 képfelvétel
Az "Országos levéltári okmányok" (azaz a káptalannál kezelt köziratok) tárgy- és névmutatója a legteljesebb, legjobban használható jegyzék/mutató a hiteleshelyi iratokhoz
mappa-név: KFL-II-4-c_Hiteleshelyi-mutatok\
KFL.III. Kalocsai Érseki Gazdasági Levéltár
KFL.III.2.a. Gazdasági Szék (tisztiszék) üléseinek jegyzőkönyvei és segédletei, 1779-1861
80 kötet, 12833 képfelvétel
A 18. sz. derekán rendszeressé váltak a gazdatiszti ülések, melyek jegyzőkönyvei jól dokumentálják az érseki birtok életét, tartalmazzák az uradalmi központba érkező levelek és számadások rövid tartalmi összefoglalását, majd a hivatal válaszait, intézkedéseit és határozatait. Ezt a központi irányító szerepet a feudális kor végén, az 1850-es évek közepétől a jószágigazgatóság vette át.
mappa-név: KFL-III-02-a_Tisztiszek-ules-jkvek_1779-1861\
KFL.III.3.a. Jószágigazgatóság iratainak iktató- és mutatókönyvei, 1857-1946
97 kötet, 11606 képfelvétel
A jószágigazgatóság volt a 19. század közepétől az uradalom központi, irányító szerve. Iktató- és mutatókönyvei segítségével áttekinthető kiterjedt levelezése, a legfontosabb döntések-ügyek.
mappa-név: KFL-III-03-a_Joszagigazgatosag-iktatok-mutatok_1857-1946\
KFL.III.5.a. Birtokjogi iratgyűjtemény, jogbiztosító iratok (11 fasciculus, 1 kötet), 1311-1892
770 tétel, 1 kötet, 4507 képfelvétel
A birtokjogi iratgyűjtemény az érseki nagybirtok életének legfontosabb eseményeit, a birtokviszonyok változásait dokumentálta, melyet a 18. században a középkori adatokkal, oklevelek másolataival igyekeztek megalapozni. Az eredetileg 769 számozott tételből álló sorozat nagyrészt feudális kori, sok esetben hiányos, ennek egyik oka, hogy módszeresen kiemelték belőle pl. az urbáriumokat.
mappa-név: KFL-III-05-a_Birtokjogi-jogbiztosito_1580-1941\
KFL.III.5.b. Birtokjogi iratgyűjtemény, úrbéri összeírások, 1743-1854
219 tétel, 2668 képfelvétel
Az úrbéri összeírások (urbáriumok) gyűjteménye eredetileg a III.5.a. pontban említett Birtokjogi iratgyűjtemény része volt, melyet formai alapon kiemeltek, ill. bővítettek. A tematikus gyűjtemény nem teljes, hasonló iratok a Gazdasági Levéltár más részeiben (pl. az Érseki Úriszék irataiban) is előfordulnak.
mappa-név: KFL-III-05-b_Birtokjogi-urbariumok_1743-1854\
KFL.III.6.a. Úriszéki jegyzőkönyvek digitalizált kötetei, 1761-1848
20 kötet, 3758 képfelvétel
Az úriszéki bíróság kötetes jegyzőkönyvei az érseki nagybirtok életének, ítélőszékének fontos ügyeit tartalmazzák.
mappa-név: KFL-III-06-a_Uriszek-jkvek_1761-1848\
KFL.III.7.a. Ügyvédi hivatal iktatókönyvei és mutatói, 1828-1934
47 kötet, 5294 képfelvétel
Az Ügyvédi Hivatal az érseki gazdaság képviseletének egyik legfontosabb szerve volt. Iratai nemcsak a birtokigazgatás, a jogi képviselet, hanem a helytörténeti kutatások szempontjából is fontosak, hiszen itt található pl. az egyes települések határainak elválasztása, polgári kori rendezése. A digitalizált iktatók-mutatók segítenek a nagy mennyiségű iratanyag áttekintésében.
mappa-név: KFL-III-07-a_Ugyvedi-hivatal-iktatok-mutatok_1828-1934\
KFL.III.8.b-e. Számvevő Hivatal, Leltárkönyvek, Zsoldkönyvek, 1760-1859
16 kötet, 16 tétel, 3421 képfelvétel
A Számvevő Hivatal az érseki uradalom számadásaiért és nyilvántartásaiért volt felelős, tevékenysége során leltárakat is készített (gyakran érseki székváltásokhoz, széküresedésekhez kapcsolódóan). Iratállományában az alkalmazottak kifizetéseit tartalmazó zsoldkönyvek is megjelentek.
mappa-név: KFL-III-08-b-e_Szamvevoi-Hivatal_leltarak_1760-1859\
KFL.III.9.a. Számvevőség, iktató- és mutató könyvek (és füzetek), 1863-1942
71 kötet, 3934 képfelvétel
Az uradalom teljes gazdasági ügyintézését átfogó-ellenőrző számvevőség 1860-ban kezdte meg működését. Legfontosabb teendője az egyes kerületek és gazdaságok elszámoltatása volt, amit jogelődjétől, a számvevő hivataltól vett át. Az általános számadások mellett találkozunk gabona-, takarmány-, állat- és erdészeti kimutatásokkal is. A számvevőség bonyolította az érseki szék váltásakor szükséges gazdasági adminisztrációt, az egyes területek, épületek bérbeadását, biztosítással kapcsolatos ügyeket. A hivatal iktatói és mutatói a terjedelmes iratanyag áttekintésének fontos segédletei.
mappa-név: KFL-III-09-a_Szamvevoseg-iktato-mutato_1863-1943\
KFL.III.9.j. Számvevőség, leltárak, leltári számadások, 1867-1944
16 kötet, 1952 képfelvétel
A Számvevő Hivatal leltározási (nyilvántartási) funkcióit a polgári korban a Számvevőség vette át, a leltárak továbbra is főként érseki székváltások kapcsán készültek.
mappa-név: KFL-III-09-j_Szamvevoseg_leltarak_1867-1944\
KFL.III.14.a. Erdőhivatal iktató- és mutató könyvek, füzetek, 1892-1944
51 kötet, 4704 képfelvétel
1879-ben adták ki az erdőtörvényt, melyet követően átalakult az erdőigazgatás szervezete. Az érseki uradalomban ekkor központi Erdőhivatalt hoztak létre, a helyi feladatokat pedig erdőgondnokságok látták el. Az erdők továbbra is az érseki birtok fontos részét képezték, az Erdőhivatal jelentős mennyiségű iratot termelt, melynek áttekintésében sz iktató- és mutató könyvek is segítenek.
mappa-név: KFL-III-14-a_Erdohivatal-iktato-mutato_1892-1944\
KFL.III.16.a. Mérnöki Hivatal iratainak iktatói és mutatói, 1889-1945
32 kötet, 1366 képfelvétel
Az érseki uradalom már a 18. sz. végétől rendszeresen foglalkoztatott mérnököket a műszaki teendők ellátására. A Mérnöki Hivatal iratképzőként a 19. sz. második felétől működött, iktatói-mutatói segítenek az iratanyag keresésében, áttekintésében.
mappa-név: KFL-III-16-a_Mernoki-Hivatal-iktatok_1889-1945\
KFL.VI. Egyéb intézmények
KFL.VI.1.b. A Kalocsai Érseki Főgimnázium kötetei, 1766-1950
118 kötet, 26858 képfelvétel
Kalocsa egyik fontos, patinás oktatási intézménye az érseki gimnázium, melyet az alapítók először a piarista, majd 1860-tól a jezsuita szerzetesek gondjaira bíztak. Az intézmény kéziratos köteteinek zömét az iskolai anyakönyvek (diáknévsorok, főnévkönyvek, érettségi könyvek) adják, de emellett megtalálhatók a gimnázium iktatói, diáriumai (eseménynaplói) is.
mappa-név: KFL-VI-1-b_Kalocsai-Erseki-Fogimnazium_1760-1950\
KFL.VI.6. A Kalocsai Nagyszeminárium kötetei, 1735-1951
42 kötet, 3190 képfelvétel
A Nagyszeminárium meghatározó szerepet játszott a főegyházmegye papképzésében, a fennmaradt 42 kéziratos kötet változatos képet nyújt a közel két és fél évszázados intézmény életéről.
mappa-név: KFL-VI-6_Nagyszeminarium_1735-1951\
KFL.VI.7. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek kötetei, 1860-1949
8 kötet, 670 képfelvétel
Az iskolanővérek a Társulat 1950-es "feloszlatásakor" helyezték biztonságba legfontosabb köteteiket (főként anyakönyveiket) az érseki levéltárban, ezek a források nagyon sok életrajzi- és egyéb adatot tartalmaznak a Társulat tagjairól, történetéről.
mappa-név: KFL-VI-7_Iskolanoverek_1860-1949\
KFL.VI.8. A Kalocsai Kisszeminárium kötetei, 1880-1961
9 kötet, 471 képfelvétel
A kisszeminárium a gimnazista korú ifjúság hivatás-előkészítő intézménye volt, fennmaradt kötetei az anyakönyvi adatokon túl elsősorban az ifjak egyesületi életének emlékei.
mappa-név: KFL-VI-8_Kisszeminarium_1880-1961\
KFL-online 2025 előtti verziójának egyéb iratai
KFL.I.1.a. Acatholica - Protestáns gyülekezetekre vonatkozó iratok, 1731-1785, 7 tétel, 310 képfelvétel
KFL.I.1.c. Personalia - Perszonális iratok, 1747-1961, 5 tétel, 1773 képfelvétel
KFL.I.2.b. Holttányilvánítások - Szentszéki holttányilvánítási perek (első világháborús), 1920-1951, 1850 tétel, 23375 képfelvétel
KFL.VI.1.a. Kalocsai Jezsuita Gimnázium külön kezelt iratok, államosítási ügyek 1947-1951, 19 tétel, 121 képfelvétel
mappa-név: x_KFLo-2025-elotti-egyeb-iratok\
Kalocsa és szállásai (Homokmégy, Szakmár) anyakönyvi adatbázisa mintegy 170 ezer anyakönyvi bejegyzés információit tartalmazza, döntő részben az 1700-1910 közötti időszakból. A tartalomban egyszerű és összetett keresések is végezhetők, az adatbázis érdekessége, hogy 1700-1910 között a lakosság (az elérhető anyakönyvi állomány) teljes lefedését célozta, vagyis római katolikus, izraelita és polgári anyakönyvi adatokat is tartalmaz. A feldolgozás segítségével böngészhetővé vált információs állomány nem csak a családkutatásokra, hanem a különféle tudományos kutatásokra is alkalmas. Az adatbázis tartalmáról részletesebben a szolgáltatás honlapján tájékozódhat.