A MELTE és az EME 2017. évi vándorgyűlése és konferenciája

Időpont: 2017. július 3–5. (hétfő–szerda)
Helyszín: Debreceni Református Kollégium (4026 Debrecen, Kálvin tér 16.)

 

Program

  • 10:00 érkezés, regisztráció, szállás elfoglalása (a Református Kollégium épületébe a Nagytemplom mögötti főbejáraton lehet bejutni, a regisztráció a középső szárny földszintjén lesz 10-13 óra között, a szállás és az étkezés: a Református Kollégium a hátsó épületszárnyában)
  • 13:00 ebéd
  • 14:00 MELTE közgyűlés / EME közgyűlés (Református Kollégium, középső szárny, I. emelet, Díszterem)
  • 16:00 Istentisztelet (a Református Kollégium dísztermében, Ősz Sándor Előd vezetésével)
  • 17:00 Gyűjteménylátogatás (Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, Debreceni Református Kollégium Múzeuma, Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár)
  • 19:00 vacsora

július 4. kedd

Konferencia (Református Kollégium, középső szárny, I. emelet, Díszterem)

9:30–10:30

Levéltári szekció:  A gyűjtemény és a kutatók. (a szekciót vezeti Czenthe Miklós)

  • Szakfelügyelői tapasztalatok a kutatószolgálat terén (I) / Szabadi István
  • Szakfelügyelői tapasztalatok a kutatószolgálat terén (II) / Lakatos Andor (az előadás vázlata)
  • Az e-kutatás gyakorlati lehetőségei / Vajk Ádám
  • Tézisek, kérdések: Az egyházi levéltárak számára a korábbi évtizedekben az jelentette a legfőbb kihívást, hogy megteremtsék a kutatói hozzáférés alapvető fizikai és személyi feltételeit. Az elmúlt néhány évben azonban újabb kérdések merültek föl. A családkutatás iránti tömeges igény részben gyakorlati (nyitvatartási, digitalizálási) problémát jelent, részben pedig fölvetette az iratok kutathatóságának jogszabályi feltételeit. A fölkért előadók (levéltárosok, jogászok, informatikusok) által megismertetjük a bevált gyakorlatokat, és közös utat keresünk az egyházjog, a hatályos állami jog és a levéltári gyakorlat ellentmondásai között. Választ keresünk arra, hogy ellentétesek-e, illetve összeegyeztethetők-e a levéltárak és a kutatók érdekei?

Múzeumi szekció: Az egyházi múzeumok helye és szerepe a 21. században (a szekciót vezeti Harmati Béla)

  • Előadók: Benkő Andrea (Petőfi Irodalmi Múzeum), Nobilis Barbara (Országos Katolikus Gyűjteményi Központ)
  • Tézisek, kérdések: Az elmúlt évi konferencián megkezdett témát folytatva, tovább szeretnék folytatni azt a kérdést, hogy mi a feladata egyházi múzeumoknak a közművelődés és a tudományos munka határán, miről kell szólniuk és ki a célközönségük, és mi a viszonyuk a többi múzeum, illetve a többi egyházi gyűjtemény között.

10:30-10:45 szünet

10:45-11:45 Kiadványbörze: 

  • az 2015–2017. évi kiadványok, rövid 1-2 perces bemutatása (vezeti Koltai András)
  • Mózessy Gergly (SzfvEL), Karlinszky Balázs (VÉL), Vajk Ádám (GyEL), Szabó Irén (Sárospataki róm. kat. gyűjtemény), Szekér Barnabás (PMKL), Szögi László (egyetemtörténeti kutatócsoport), Szabadi István (TREL)

12:00–13:00 ebéd

13:00–14:00 Beszélgetés az egyházi anyakönyvek kutatásának helyzetéről (vezeti Szabadi István)

  • Meghívott vendég: Kohút Sára (MNL OL)
  • Tájékoztató a NKA kutatóriumának helyzeréről (Hermann István).

14:00–14:20 szünet

14:20–15:00 Segédleteink és nyilvántartásaink jövője (a szekciót vezeti Mózessy Gergely)

  • Levéltári leírási szintek az egyházi levéltárakban (gyakorlati útmutató) / Koltai András

15:00–15:20 szünet

15:20–16:40 Egyháztörténészek fóruma (a szekciót vezeti Ősz Sándor Előd)

  • A beszélgetés központi témáját – a Reformáció Emlékévhez  kapcsolódóan – a reformáció és a protestáns egyházak 16-17. századi története jelenti. A beszélgetés résztvevői: Dienes Dénes, Hudi József, Molnár Lehel, Sipos Gábor, Szabadi István

17:00 Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának meglátogatása.

19:00 vacsora

július 5. szerda

  • 7:30 reggeli a szálláson, hidegcsomag átvétele
  • 8:00 Kirándulás. Indulás busszal a Szilágyságba, 300 km-es útvonalon, gyülekezetek látogatásával, gyűjteményeik megtekintésével, a következő megállóhelyekkel: Nagykároly (piarista templom, görög katolikus templom, kastély), Tasnád (református templom), Ákos (református templom), Lompért (református templom kazettás mennyezete), Somlyóújlak (református templom), Kémer (Fort Silvan, ebéd) .
  • 20:30 visszaérkezés Debrecenbe

Beszámoló

A vándorgyűlés résztvevői ismerős helyen gyülekeztek, hiszen a Debreceni Református Kollégium épülete immár három alkalommal szolgált színhelyéül a MELTE éves konferenciájának. A mostani, negyedik alkalmat elsősorban a reformáció 500. évfordulója indokolta, de azért is érdemes volt ismét Debrecent választanunk, mert az utóbbi években kívülről-belülről teljesen felújított Kollégium valóban tökéletes helyszínt biztosított.

július 3. hétfő

A hivatalos program a szállás elfoglalása és a cserekiadványok beszállítása után a MELTE és az EME párhuzamos közgyűlésével kezdődött, amelyek a Kollégium hátsó szárnyának dísztermében, illetve a mellette fekvő tanácsteremben folytak. A MELTE közgyűlésén ezúttal sem költségvetési kérdések, sem tisztújítás nem szerepelt, csak az elnök, titkár és a gazdasági ügyintéző beszámolóját hallgattuk meg az aktuális kérdésekről, illetve négy új tagot vettünk föl.

A közgyűlések végén, némi szünet, 16 órától ugyanott, a díszteremben folytatódott a program, istentisztelettel. Mivel az Intézőbizottság korábban úgy döntött, hogy lemond az ilyenkor eddig szokásos istentisztelet ökumenikus jellegéről, és arra ezentúl a vendéglátó felekezetet kérjük föl, az istentiszteletet Ősz Sándor Előd kolozsvári református lelkész és levéltáros, egyesületünk tagja tartotta, és ő hirdetett igét is.

17 óra tájban két csoportra oszlottak a vándorgyűlés résztvevői. Az egyik csoport a Református Kollégium kiállításait tekintette meg, a másik pedig a Tiszántúli Református Egyházkerület két éve elkészült új levéltári épületét tekintette meg, majd pedig cseréltek. A kollégiumban jelenleg három kiállítás áll. A földszinti állandó kiállítások a Tiszántúl református egyházművészetét és hitéletét, illetve a kollégium történetét mutatják be, a könyvtár emeleti dísztermében pedig jelenleg a reformáció 500. jubileumára összeállított „Protestáns üzenetek” című időszaki kiállítás látható. Elsősorban az utóbbi mutatott be gazdag és kevéssé ismert anyagot, se sajnos nem volt módunk olyan mély elmerülésre, amelyet szerettünk volna. A program ugyanis az ünnepi vacsorával folytatódott, a kollégium alagsori étkezőjében. Ez alkalommal Bölcskei Gusztáv volt püspök, a Hittudományi Egyetem rektora köszöntött minket közvetlen szavakkal.

július 4. kedd

A második nap programja külön kezdődött a muzeológusok és a levéltárosok számára. Utóbbiak első szekciója a kutatószolgálattal kapcsolatos kérdéseket járta körül. Először Szabadi István, illetve Lakatos Andor szakfelügyelők foglalták össze a kutatószolgálattal kapcsolatos tapasztalataikat. Utóbbi kérdőívet állított össze a katolikus levéltárak számára, amelynek értékelése számos meglepő eredményt mutatott. Például a regisztrált e-kutatók száma (ahol van ilyen) magasan túlszárnyalja a személyesen kutatókat. Az is kiderült, hogy szinte minden levéltárnak rugalmas a nyitvatartása, tehát előzetes egyeztetéssel gyakorlatilag bármikor fogadnak kutatókat. A másolatok terén is a kutatók önálló fényképezése lépett az előtérbe. Az állami levéltárakban megszokott ügyfélszolgálat az egyházi levéltárakban gyakorlatilag nincsen, de apróbb adatkéréseket többnyire díjtalanul teljesítenek. A kutatási időhatárok esetében azonban teljes sokszínűség állt elő, minden katolikus levéltárnak egymástól eltérő időhatárai és szempontrendszere van. (A fölmérés teljes értékelése honlapunkon keresztül hozzáférhető.) A szekció harmadik előadását Vajk Ádám tartotta, aki az egyházi levéltárak e-kutatási szolgáltatásának helyzetét mutatta be (amely immár a katolikus levéltárak közel felében megvalósult), és beszélt a jövő kihívásairól, például a közös e-kutatási felület szükségességéről.

A délelőtt hátralevő részét kiadványbörze töltötte ki. Mózessy Gergely (SzfvEL), Karlinszky Balázs (VÉL), Vajk Ádám (GyEL), Szabó Irén (Sárospataki róm. kat. gyűjtemény), Szekér Barnabás (PMKL), Szögi László (egyetemtörténeti kutatócsoport), és Szabadi István (TREL) mutatták be röviden az utóbbi két évben megjelent kiadványaikat, amelyeket az előszobában fölállított kiadványasztalról el is lehetett vinni.

Ebéd után a konferencia kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amely végül egyetlen vendégre korlátozódott. Szabadi István kérdezte Kohút Sárát, aki a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójának, Szabó Csabának megbízásából érkezett, hogy az egyházi anyakönyvekkel kapcsolatos problémákra választ adjon. A fontos jogi és gyakorlati kérdéseket tárgyaló beszélgetésbe bekapcsolódott Mózessy Gergely, Vajk Ádám, Boros Zoltán és az egyesület más tagjai is. Megtudtuk, hogy az MNL nem szeretne az egyházak ellenkezése mellett internetes kutatási szolgáltatást indítani, hanem inkább egy anyakönyvi regiszterben gondolkodik, amely a megfelelő egyházi levéltár vagy az MNL e-kutatási felületéhez irányítja a kutatókat. A regiszter elkészítésében szívesen együttműködne a MELTE tagjaival is, bár úgy látszik, hogy erre nem mindenhol van megfelelő kapacitás. Végül meghallgattuk Hermann István, az NKA közgyűjteményi kuratóriumi tagjának tájékoztatását az NKA (újabban EMET NKA) helyzetéről.

A konferencia programja egyháztörténeti fórummal zárult, amelyet Ősz Sándor Előd vezetett. A beszélgetés résztvevői: Szabadi István (Debrecen), Dienes Dénes (Sárospatak), Hudi József (Pápa), Molnár Lehel, Sipos Gábor (Kolozsvár) arra a kérdésre keresték a választ, – a Reformáció Emlékévhez  kapcsolódóan – hogy milyen kutatások folynak a reformáció és a protestáns egyházak 16-17. századi történetére vonatkozóan. A résztvevők elmondták, hogy levéltáraik (tudományos műhelyeik) milyen kiadványokat adtak ki az elmúlt években, de sajnos többnyire kevéssé korlátozták mondanivalójukat az adott korra és témára, így a beszélgetés inkább monológok sorává vált.

A napi program hivatalos lezárásaként a vándorgyűlés résztvevői meglátogatták a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárát, ahol Szikla Gergő igazgatóhelyettes kedvesen fogadott minket. Megnéztük a levéltárat bemutató filmet, élőben láthattuk a levéltár legértékesebb dokumentumait, amelyeket kikészítettek a kutatóterem asztalára, és megismerhettük a jelenlegi, eredetileg nem levéltári célra készült debreceni épületük raktározási nehézségeit. Az este baráti beszélgetésekkel zárult, részben egy városi kézműves sörözőben, részben pedig a Református Kollégium társalgójában.

július 5. szerda

A vándorgyűlés harmadik napi programja a korai reggeli után reggel 8 órakor kezdődött a Kollégium hátsó bejáratánál álló busznál, amely hamarosan a Szilágyság felé vitt minket. A programot Emődi András, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület levéltárosa állította össze, és valóban olyan ismeretlen csodákat rejtő helyekre kalauzolt minket, amelyet kevesen ismernek. (A kirándulás gyakorlati részét Szabadi István szervezte, aki sajnos nem tudott velünk jönni a Pulszky Társaság aznap kezdődő debreceni konferenciája miatt.)

Első megállóhelyünk Nagykároly volt, ahol szinte futtában (a bejáratból) megtekintettük a Kalazanci Szt. József (piarista) plébániatemplomot, majd Terdik Szilveszter kalauzolásával (rögtönzésképpen) betértünk a magyar görög katolikus templomba. Ezután elsétáltunk a Károlyi család frissen felújított kastélyához, amelyet körbejártunk, majd tovább indultunk a busszal.

Következő célunk Tasnád volt, amely az erdélyi püspök egykori meszesentúli helynökének székhelyeként hatalmas gótikus templommal rendelkezik, amelyet a 16. század óta a református gyülekezet használ. Felújítása a következő években várható, de már az eddigi falkutatások is gyönyörű részleteket tártak föl. Pakulár István református lelkész szívélyesen fogadott minket, pogácsára és bioborra meginvitált minket a gyülekezeti terembe.

Következő célpontunk Ákos református temploma volt, mely a 12-13. században épült az Ákos nemzetség családi monostoraként (bár korai történetéről sajnos nagyon keveset tudni.) Ez is a „Középkori templomok útja” hálózat tagja, és itt már elkészült a templomot bemutató film és látogatóközpont is. Ezután Emődi András vezetésével (piros autója végig a busz előtt haladt) Lompértra utaztunk, amely részben a gyermekkorát itt töltő Ady Endréről, részben a református templom kazettás mennyezetéről nevezetes, amelyre 1778/1779-ben bibliai és egyéb szimbólumok sorát festették föl, naiv barokk stílusban.

Ezután ismét rögtönzött kitérőt tettünk Somlyóújlakra, amelynek 13. századi református templomát az utóbbi években újította föl Emődi Tamás építész (Emődi András testvére). A felújítás során nem csak a nagyszerű tégla-architektúrát tették láthatóvá, hanem a kapu boltívében egy Szűz Máriát ábrázoló freskó maradványát is megtalálták, amelyet az előtér lebontásával föltártak és restauráltak. A felújítás során tehát egy középkori templom született újjá.

A kirándulás Kémeren fejeződött be, ahol a Fort Silvan szőlőbirtok éttermében ettünk késői ebédet, majd visszaindultunk Debrecenbe. A szigorú határellenőrzés után (mindenkinek el kellett hagynia a buszt) este fél 9-re értünk Debrecenbe, először a vasútállomásra, majd a református kollégiumhoz, ahol a vándorgyűlés tagjai búcsút vettek egymástól, és aki tudott, hazafelé indult.

Térképek

large_térkép_MELTE_2017_Debrecen.jpg large_térkép_MELTE_2017_Debrecen_2.jpg

Fényképek

    Damásdi Zoltán és Koltai András felvételei

     

    NKA_logo_2012_RGBv.thumbnail.jpg

    Rendezvényünket a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.